Drámaira fordult a helyzet Izraelben a mindenapossá vált merényletek és a terror felszámolására indított hadműveletek nyomán. A katonai-diplomáciai események gyorsuló spirálját érzékelteti néhány gyorshír a Haarec cím? lap internetes oldaláról, amelyek lapzártakor, este hat és tizenegy óra között érkeztek: 20 ezer izraeli katona vesz részt az 1982-es libanoni háború óta legnagyobb katonai akcióban; Arafat felszólította a ramallahi menekülttábor lakóit, hogy álljanak ellen a "megszálló erőknek"; Példátlan biztonsági intézkedések a ciprusi Hapolel Tel Aviv – Milan kupamérkőzésen; Dick Cheney amerikai alelnök Jordániában az Irak ellen tervezett hadműveletekről tárgyal; Az elmúlt napokban 300 újságíró érkezett Izraelbe, így összesen 1000 külföldi tudósító dolgozik az országban; Jack Straw brit külügyminiszter szerint döntő bizonyítékok vannak Irak tömegpusztítófegyver-programjáról; Simon Peresz külügyminiszter az EU elnökének kijelentette: lehetőség szerint a hétvégére szeretnék elérni a tűzszünetet; Tarik Aziz iraki külügyminiszter bejelentette: 25 ezer dollárt adományoznak az öngyilkos bombamerénylők családjának; Az izraeli főrabbinátus a szerdát bőjti nappá nyilvánította a súlyosbodó helyzet miatt; Egy Franciaországban kiadott új könyv az elmúlt év során 400 zsidóellenes támadást összesít az országban; Brit palesztinok arra sürgették Tony Blair kormányfőt, hogy sorolja Izraelt a "gonoszság tengelyéhez" tartozó országok közé. 300 perc hírei egy hétköznap este a háború árnyékába sodródott Közel-Keletről.

Elkészült azon országok listája, amelyek ellen az amerikai kormány fenyegetettség esetén nukleáris fegyvereket is bevetne – derül ki abból a titkos dokumentumból, amelynek egy részét a Los Angeles Times a hét végén hozta nyilvánosságra.

Még nem is olyan régen zárult le a CDU pártfinanszírozási botránya, most pedig a kölni szociáldemokraták pártkasszájában bukkantak tisztázatlan eredet? pénzösszegekre. Bár az SPD esetében az ügy inkább helyi jellegű, a párt soraiból többen mégis az őszi választás – eddig szerencsésnek ígérkező – kimenetelét féltik tőle. 

Tovább gyűrűzik a gyermekeket molesztáló papok ügye az Egyesült Államokban, újabb és újabb esetek napvilágra kerülésével. A közelmúltban egy katolikus papot kilenc évre ítéltek kiskorú gyermekek molesztálásáért (Milliárdos katolikus kártérítés, Hetek, 2002. március 8.), most pedig egy katolikus püspök volt kénytelen benyújtani a lemondását, miután bevallotta, hogy 25 évvel ezelőtt molesztált egy tizenöt éves fiút. 

Talán az áprilisi választások tétje miatt érzett felelosségnek köszönheto, hogy a rendszerváltást követo elso, szabad országgyulési választások kampányeseményeit idézo tömeg kíséri Medgyessy és Orbán országjárását. A szocialista miniszterelnök-jelölt már február elején elkezdte körútját, az elmúlt héten pedig – ellenfele sikerein felbuzdulva – megkezdodtek Orbán Viktor, nem hivatalos kampányként meghirdetett utazásai is. Mindeközben Budapesten – ahova az ido rövidsége miatt Orbán, a nagyarányú támogatottság miatt pedig Medgyessy nem koncentrál – olyan bagatell ügyeken folyik az adok-kapok, mint a kis betuvel írt MSZP Orbán nyílt levelében vagy a Közgáz-vitáról folyó vita.

Előbb a munkáspárti alelnök, Vajnai Attila éhségsztrájkja, majd az SZDSZ bojkottja is ráirányította a figyelmet arra az alkotmányellenes gyakorlatra, mely a közszolgálati médiát jellemzi a kisebb támogatottságú pártok irányában. Azóta az MSZP is csatlakozott a megmozduláshoz, valamint a kisgazdák, a Centrum Párt és a Kereszténydemokrata Néppárt is kifejezte tiltakozását a választási kampányban tapasztalható diszkriminációval kapcsolatban.

Az orosz külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki az orosz–magyar kapcsolatok fejlődését illetően. Hétfői sajtóközleményükben sérelmezték, hogy az MTV pozitív kezdeményezésként mutatta be egy náci jelképekkel meggyalázott szovjet emlékm? eltávolítási kísérletét a Békés megyei Dobozon. Az orosz külügyminisztérium szerint az eset "nem elszigetelt" jelenség, hiszen az utóbbi években nem egyszer gyalázták a szovjet hadisírokat. Az okokat Oroszország a magyar hatóságok tétlenségében látja, amit eddig aktívan használhatnak ki a szélsőségesek. 

A március 15-ei állami ünnepségek színhelye Budapest mellett három kormánypárti vezetés? város: Gödöllő, Pápa és Karcag. Mindez összesen nettó 300 millió forintba kerül az Országimázs Központnak, melynek tájékoztatása szerint az ünnepségek megvalósulási költsége nettó 117 milliót, a művészeti és kommunikációs költségek nettó 113 milliót, az úgynevezett háttérfeladatok nettó 71 millió forintot igényelnek. 

A katolikus egyház 20. századi legjelentősebb laikus mozgalmáról, az Opus Dei prelatúráról írt sorozatunk eddigi írásaiban felidéztük a szervezet születésének körülményeit a harmincas évek Spanyolországában. A köztársaság válsága, majd a polgárháború és az abból megszülető Franco-féle fasizmus időszakában Spanyolország – Norman Davies brit történész szavaival – "Európa legmocskosabb politikai praktikáinak kísérleti terepévé vált". (Az Opus Dei történetéről szóló sorozatunk eddig megjelent cikkei: A spanyol minta;A fasizmus pápai támasza;A cél: Európa meghódítása) A Franco-rendszer túlélte ugyan a második világháborút, ám a világ országai páriaként tekintettek a fasiszta államra. A nemzetközi bojkottot a Vatikán törte meg, amely az Opus Deihez közelálló katolikus politikusok – köztük számos miniszter – támogatásával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Spanyolországot az európai államok a nyolcvanas évek közepére visszafogadták soraikba. Az Opus Dei politikai tekintélyét tovább növelte a lengyel Szolidaritás mozgalom melletti kiállása, amely a vasfüggöny leomlása után megnyitotta a szervezet számára más kelet-európai országokba is az utat. Javier Echevarría prelátus 1994-ben azt nevezte az Opus Dei társadalmi küldetésének, hogy a pápa felhívására segítsenek felállítani Európában egy új "Maginot-vonalat" az egyház védelmére.